Leírás

 Európa ökológiai szempontból legértékesebb vizesélőhelyei között tartjuk számon a Mura, a Dráva és a Duna folyókat, valamint az őket övező ártéri területeket. A három folyó Ausztriát, Horvátországot, Szlovéniát, Szerbiát és Magyarországot felölelő szakaszait kiemelkedő jelentőségük miatt jogosan illethetjük az Európa Amazonasa névvel.

A kiemelkedő természeti jelentőség és a nemzetközi elkötelezettség ellenére a Duna, a Dráva és a Mura menti élőhelyek az ökológiai állapot romlásával küzdenek, a veszélyeztetett fajok száma csökken mind a folyókban, mind azok árterein. A bioszféra rezervátum területén él Európa egyik legnagyobb rétisas populációja, de előfordul itt a rendkívül ritka kis csér, a kihalás szélén lévő sima tok, a ritka fekete gólya. Minden évben vonuló madarak ezrei pihennek meg a három folyó partján, vagy a mellettük lévő vizesélőhelyeken.

A kiemelkedő fajgazdagság mellett a Dráva és árterei az itt élő emberek számára is megélhetést nyújtanak, a kiterjedt árterek csökkentik az árvízi kockázatot. Kevésbé ismert, de annál értékesebb tényezők a folyó öntisztuló képessége, valamint a Dráva medre és hullámtere alatt húzódó jelentős vízkészletet tároló kavicsréteg. Mindezek az adottságok kulcsfontosságúak az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és az ivóvízbiztosítás számára. A vízpartok egyben a szabadidős tevékenységeknek is kitűnő helyszínei, ezek közül a legnépszerűbb a horgászat és a vízitúrázás.

A Dráva teljes magyarorsrzági szakasza a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén van, a horvát oldal pedig helyi védettség alatt áll. A folyó mindkét partja a 2011-ben Magyarország és Horvátország által megalapított Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum része.